Nem kell mindent
egyedül cipelned.

Mindig is azt akartam, hogy nyugodt legyen a fejem.
Hogy ne kelljen menekülni gondolatok, érzések, a múlt elől.
Csak tisztán élni — nem elnyomva, és nem irányítva.

Fiatalon ennek az ellenkezőjét éltem.
Drogok, alkohol, önutálat.
Kívül működtem, belül szétestem.
A saját elmém lett az ellenségem.

A legnagyobb félelmem nem a halál volt,
hanem az, hogy így maradok örökre.
Hogy egy belső rendszer irányít, amit nem értek,
és amit nem én vezetek.

Ez az út vitt el egy csoportba,
ahol sokat tanultam, és mentális támogatással foglalkoztam.
Itt tanultam meg, hogyan működik az emberi elme stressz alatt,
hogyan alakulnak ki mentális terhek,
és milyen élmény az, amikor az ember úgy érzi,
hogy már nem ő irányítja a saját belső folyamatait.

Mentális tehermentesítéssel foglalkozom:
abban segítek, hogy a belső zaj csökkenjen,
és az ember újra tisztán tudjon dönteni, élni, haladni.